Szabadság Tanításai 

Alfejezet

A Vril – Társaság a XX.-XXI. században
(I-2 fejezet)

 

Előző alfejezet (2023. 04. 25.) utolsó gondolata volt:

„Már több forrás is beszámolt arról, hogy Zecharia Sitchin a sumer kőtáblák lefordítását az amerikai titkosszolgálat emberei felügyelete alatt végezte, és a Sitchin által publikált ősi szövegek fordítása már a CIA által jóváhagyott, és javarészt a titkosszolgálat által megírt és finanszírozott szövegeket tartalmazták.

Ugyan az utóbbi időben éppen Good-dal kapcsolatban szintén kétségeim támadtak és további kutatásokat tervezek a népszerű „bennfentessel” kapcsolatban, de talán érdemes megemlíteni, hogy többek között Corey Good is azt állítja, hogy Sitchin egy felbérelt csaló volt.”

 

Folytatás:

 

Tovább folytatva a Vril-Társasággal a történetem, elmondhatom, hogy a konkrét Vril-mítosz XX. század második felében kezdett el tombolni csak igazán. A szervezet hatékony volt, de annak ellenére, hogy minden óvintézkedést betartottak, nem sikerült mégsem teljesen titokban működniük. Ezért részleges igazságok is kiszivárogtak a zárt ajtók mögül, mely igazságokat aztán a különböző szerzők gyakran elhamarkodott és szubjektív kontextusban osztályoztak.

A mágusok Hajnala: Bevezetés a fantasztikus realizmusba (franciául: Le Matin des magiciens) Louis Pauwels és Jacques Bergier újságírók 1960-as könyve.

1960-ban Louis Pauwels és Jacques Bergier megjelentették munkájukat: a „Le Matin des magiciens” (Mágusok Hajnala) címmel. A Vril-Társaságot olyan szervezetként írták le, amelyet a náci vezetés használt fel a természetfeletti hatalmakkal való kontaktusuk megteremtéséhez. Ezen törekvésük keretében mutatták be, hogy a Vril-Társaság szoros kapcsolatban állt a Thule -Társasággal és a Rózsakeresztesekkel, és természetesen nem hiányozhatott a szoros kapcsolat a Teozófia-Társaság és Madame Blavatsky titkos tanításának képviselőivel sem.

Meg kell jegyeznem, hogy például a fent említett két naivan fantáziálgató francia szerzőpáros által megfogalmazott feltételezett célkitűzései a Vril-Társaságnak, mi szerint: „feltárása a természetfelettinek” helyett, valójában pont az ellenkezője annak, mint amit, és ahogyan valójában a Vril-Társaság kutatott. Mert a Vril-Társaság a természettudományok segítségével szerette volna megérteni a természeti törvényeket. Ehhez segítségükre volt egy nélkülözhetetlen adatbázis: az úgynevezett Szent Grál, valamint a benne tárolt Dora-teura kolostor lemezekre, mert a benne tárolt dokumentumok adták meg az útmutatót ahhoz, hogy a természet törvényeit kutató ember képes legyen megérteni a természet törvényeit.

 

(A Szent Grálról és annak valódi történetéről egy későbbi fejezetben még részletesen visszatérek.)

 

A Szent Grál nélkül tehát a Vril-Társaság képtelen lett volna elérni azokat a sikereket, melyeket már magáénak tudhat.

 

Megjegyzés:

Ahogy magamat vissza olvasom feltűnt, hogy gyakran kalandozom ide is és oda is, mely azt az érzetet keltheti az olvasóban, hogy öszeakarom zavarni. Ha így érzitek, ezúton kérem az elnézéseteket. Mentségemül szeretném ezúton elmondani, hogy jó okom van ezekre a kitérőkre, de azt is megígérem, hogy a történetem a végére összeáll, kerek és érthető lesz.

 

Hasonlóképpen, a kapcsolat a Vril- és Thule-Társaság között egy óriási tévedés, bár a külső megfigyelő számára az adott történelmi helyzetben talán elképzelhetetlen, de mégis, csupán csak egy kitalált történet. Még akkor is, ha a Thule-Társaság nem volt igazán hatással a náci vezetésre, de legalább is szorosan kapcsolódott hozzá – ami már nem volt elmondható a Vril-Társaság esetében – és egyáltalán nem voltak a Vril-Társaság számára vonzóak a Thule-Társaság etikai, politikai, geológiai és morális célkitűzései. A Thule-Társaság mágikus dolgokkal is foglalkozott, ami meg végkép ellentmondott a Vril-Társaság világnézetének. Ezen a ponton szeretném megjegyezni, hogy a Thule-Társasághoz hasonló hókuszpókusz játékok, melyek bizonyítottan Himmler és más náci vezetők esetében is kimutathatók voltak, nagyban hozzásegítettek a Harmadik Birodalom bukásához.

Trevor Ravenscroft: a „The Holy Lance” „The Spear of Destiny” (A végzet lándzsája)

 Azt a gondolatot, hogy a Vril-Társaságnak köze lett volna a nácikhoz, azonnal elfogadták más szerzők is. Különösen Trevor Ravenscroft: a „The Holy Lance” „The Spear of Destiny” (A végzet lándzsája) című könyvében mutatta be a babonákon alapuló náci ideológiát, és utalt a Vril-Társaság és a nácik kapcsolatára.

Ezen a ponton is, mint már a korábbi bejegyzéseimben szeretném megemlíteni, hogy a babona a Testvériség egyik legerősebb eszköze, és az emberiség feletti uralmának alapjául szolgál.

Így a nagy vallások és az ideológiák is az uralkodás kiváló eszközei, és semmi más nincs mögöttük, csak babonán alapulnak.

Azoknak, akik szeretnének kitörni a babonák és az ideológiák világszemléletéből, máris ott van a következő csalogató -, szintén a babonára épülő játékszer - az okkultizmusnak az a része, amit mágiának hívnak.

De ezt a megközelítését a Testvériségnek könnyű leleplezni, ha az ember a saját tudatát, amennyire ez csak lehetséges a tudatosság szintjére emeli.

Szeretnék egy tippet adni, hogy milyen gyorsan képes lehet az ember leleplezni, ha valaki a hiszékenységedre alapozza az állítását. Mondjuk valaki azt állítja neked, hogy a kertjében tündérek élnek és azt szeretné, hogy te elhidd ezt neki. Ebben az esetben nem neked kell bebizonyítanod az állítás ellenkezőjét, hanem az illetőnek kötelessége ezt az állítását megvédenie. (Én nem azt állítom, hogy nem hiszek a tündérekben, vagy hogy nincsenek tündérek.) Azonban aki egy állítást kijelentett, annak lenne a dolga ezt az állítását igazolnia. A természettudományok esetében ez azt jelenti, hogy egy kísérleti eredménynek reprodukálhatónak kell lennie. Hiszen így mindenki képes lehet arra, hogy meggyőződjön az állítás igazságáról. Képzeljétek csak el, hogy vajon hány inkvizítor lett volna arra képes, hogy a babonás hiedelmeiket bizonyítani tudják, amikor az emberek tömegeit a mágjára küldték.

Vannak azonban olyan helyzetek is, amit a tudomány jelenlegi állása szerint nem lehet tudományosan megmagyarázni, de az attól még nem biztos, hogy nem igaz, vagy nem létezik. Ezeket a tudomány elméleteknek nevezi. Csak azért, mert valaki még nem tud bebizonyítani valamit, de meg van győződve arról, hogy lehetséges, nem elítélendő. Ha viszont valaki az igazát egy másik emberre kényszeríti, az nem hiszem, hogy a helyes út lenne, amit követni érdemes.   

Itt van például a kislányom, aki gyakran beszélget is, ahogy ő nevezi tündérekkel, aztán le is rajzol egy kettőt közülük. A gyerekek szemével bizonyára még a felnőttek is nagyon sok mindent másképpen látnának. Ilyen esetekben én boldogan figyelem őt.

A Vril – Társaság a XX -XXI században 2-rész.

„A legtöbb ember inkább elfogad egy valószínű hazugságot, mint egy valószínűtlen igazságot.”

(Laurell Kaye Hamilton)

A Vril mítoszával párhuzamosan népszerűvé váltak a náci repülő csészealjak is. Evvel kapcsolatban nemzetiszocialista eszméket hirdető szerzők írásai jelentek meg sorra egymás után.

Két okból nem szeretném ezeknek a szerzőknek a munkáit ezen a blogon idézni: Először is, a náci vágyálmok szerintem az igazság értelmezése szempontjából lényegtelenek, másodszor miközben ezt a blogot írom, minden bizonnyal jó néhány embernek - hogy viccesen fejezzem ki magam - a nyakkendőjére lépek. Következésképpen ezek az emberek kereshetnek egy okot arra, hogy ezt a blogoldalt letöröljék, vagy arra, hogy a privát életemben furcsa telefonhívásokat kapjak, amik már így is kezdetét vették…

Egy ilyen letiltása a blognak könnyen megtörténhet, ha rá tudnák bizonyítani például, hogy a náci ideológiákat reklámozom. Aki azonban a sorok között olvasni tud, felfedezheti a valódi szándékomat, hogy nem ilyen, és nem ehhez hasonló szándékok vezetnek.

Ha azonban mégis náci műveket kezdenék el ezen a blogon idézgetni, valóban felfoghatnák az emberek úgy is, hogy egyfajta álcázott formában, de végül is a náci propagandaanyagokat próbálom terjeszteni.  Tőlem azonban semmi sem áll távolabb, mint a náci szemlélet és ideológia, valamint nem kívánom a náci eszméket és ideológiákat se reklámozni, se terjeszteni; és semmi kedvem ilyen módon tesztelni - még játékból sem - a szólásszabadság jogaira épülő köztársaságunk rendszerét.

Márpedig, pontosan a fent említett nacionalizmust istenítő propaganda művekbenírták le, egyes szakadár náci csoportokról, hogy a náci repülő csészealjak segítségével bázisokat építettek fel Dél-Amerikában és az Antarktiszon.

Annak alapján pedig, hogy a fent említett technológiák messze felülmúlták az általánosan elfogadott és ismert katonai nagyhatalmak, így az USA és a Szovjetunió katonai technológiáinak lehetőségeit, önmagukat a nemzetiszocialista propaganda egy Harmadik Birodalomnak nevezte el.

Valójában tehát a Harmadik Birodalom kifejezést a Német Birodalom csak a háború után kapta, és ez a fent említett szemlélet állt a megnevezés hátterében. A háború utáni nacionalizmust istenítő propagandaművekben kezdték el a kifejezést a szerzők használni.

Van egy téves elképzelés tehát arról, hogy honnan ered a Harmadik birodalom kifejezés: A Harmadik Birodalom (németül: Drittes Reich) a nemzetiszocialista Németország félhivatalos elnevezése volt 1933 és 1945 között, amikor Adolf Hitler és pártja, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) vezetése alatt állt.

A kifejezés használatát 1941-ben Adolf Hitler azonban betiltotta, az állam hivatalos elnevezése 1943-tól Nagynémet Birodalom (németül: Großdeutsches Reich) volt. A mai német történelemtudomány Német Birodalomnak (Deutsches Reich) nevezi ezt az időszakot is.

Eredetileg a második világháború előtt Arthur Moeller van den Bruck 1923-ban megjelent művéből eredeztették a kifejezést, melyben a szerző a 962 és 1806 között fennálló Német-római Birodalmat elsőnek, míg az 1871 és 1918 között fennálló Német Császárságot a második birodalomnak nevezik.

Sokan azt gondolják tehát ma is, hogy Innen vette át a nemzetiszocialista propaganda az ötletet, akik saját államukat úgy mond a Harmadik Birodalomnak tartották, de amint fent olvasható, ezt a kifejezést maga Adolf Hitler tiltotta be, vagyis a nemzetiszocialisták és a náci vezetők nem a Harmadik Birodalomnak nevezték magukat.

A náci repülő csészealjak mítosza táplálja a legvadabb náci álmokat abban az értelemben, hogy a Nagynémet Birodalom nem veszítette el valójában a második világháborút, és hogy továbbra is léteznek titkosan szervezett formában, és hogy erősebbek, mint valaha, és a háború után a fent említett okok miatt ezért a Harmadik Birodalomnak nevezték magukat.

Ehhez még nyugodtan hozzá lehet számítani a keresztény kultúrák mintájára épülő megváltás gondolatát is, ami természetesen egy keresztény kultúrából sem hiányozhat, hogy a náci repülő csészealjak egy napon, egy hatalmas repülő-flottával megjelennek, miközben az összes létező és domináns szuper-nagyhatalmat térdre kényszerítik, és végül Németországot – a náci ideológiák szerint – felszabadítják.

Pontosan úgy, ahogyan Jézus is anno mindannyiunkat megváltott, úgy lenne Németország is felszabadítva a szövetségesek és a szocialista megszállók elnyomása alól, de ebben az esetben már egy a második világháború után eltűnt, azóta titokban, szakadár csoportkén működő és immáron a szuper képességeket maximálisan tökéletesített Ultra Stark Naci csapatok által.

Ezúton a náci eszméket hirdető szerzők álmai megvalósulhatnának és Németország, vagy egy új állam, új világrend felépítésével tényleg birtokolhatóvá válhatna az egész bolygó, miközben a rajta élő valamennyi más népet a felsőbbrendű eszméik és technikai lehetőségeik birtokában könnyedén rabszolga sorsa juttathatnának.

 A háttérben meghúzódó pszichopata vágyakról és náci eszmék degenerációiról, valamint ezeknek okairól most egyelőre nem kívánok írni, de megfigyelhető a fenti példában is egy állandóan visszatérő, önmagát ismétlő sztereotípia, az Illuminátus alapgondolatok személyiségi sémái.

(Az Illuminátusok, és az Új Világrenddel kapcsolatos tervek egy valós komoly problémát jelent a világunkban, melyről a későbbiekben még részletesen szó lesz.)

Most nézzük meg az egész történetet a független, és a lényegi kérdéseket átfogó analitikus szemlélettel;

Tételezzük fel, hogy a Náciknak a második világháború végén a repülő csészealj-technológiákat sikerült olyan hatékony mértekben kifejleszteniük, hogy képesekké tehette volna őket a háború végkimenetelét a saját javukra fordítani.

Az első kérdés az, hogy ha így volt, akkor mért nem nyerték meg a háborút? Miért hagyták, hogy Németországot a szövetségesek porig rombolják? Mért áldozták fel 5.553.000 német katonának és 1.600.000 civil embernek az életét?

Egy logikus válasz lehetne erre a kérdésre az, hogy az idő, ami a rendelkezésükre állt, nem volt elég a fejlesztésekre és a sorozatgyártásra.

 

Rendben van, tegyük fel, hogy így volt. Ebben az esetben azonban azonnal feltevődik a következő kérdés: Ha valóban sikerült nekik létrehozni és kifejleszteni ezt a technológiát és elegendő létszámú csapatokat is sikerült áthelyezniük a létrehozott rejtett és bevehetetlen bázisaikra az Antarktiszon és Argentínában, akkor mért nem ment velük azonnal az egész náci vezetőség? Ezen a ponton ugyanis már el is érkeztünk ennek a zseniális elképzelésnek az első gyenge pontjához.

Még akkor is, ha Adolf Hitler tartózkodási helye nincsen teljes egészében tisztázva, léteznek más bizonyítékok, amik nem támogatják a fent leírt nacionalizmust istenítő művek elméleteit.

Az Arturok véleménye az, hogy nagy valószínűséggel Adolf Hitler április 30-án 1945-ben megölte magát. (De az állítólagosan előkerült új bizonyítékok miatt: DNS vizsgálatok stb. Adolf Hitler 1945-ös halála több, mint kérdésessé vált). Ha ma él még, akkor Adolf Hitler most 134 éves.

Sajnos az Arturok információi Adolf Hitler és Éva Braun halálával kapcsolatban nem részletesek eléggé. Itt figyelembe kell venni két fontos részletet. Az első, hogy az Arturok csak meggyőző bizonyítékokat hajlandók elfogadni, de ilyen bizonyítékok Adolf Hitler és Eva Braun halálával kapcsolatban nincsenek a birtokukban. Valamint azon is érdemes elgondolkozni, hogy az Arturoknak nem volt mindenhol, és mindig lehetősége arra, hogy a náci titkosszolgálatok műveleteibe láthassanak.

Bár tudomásom szerint mindent megtesznek, hogy az Illuminátust szolgáló nemzetközi titkosszolgálatok tevékenységét állandóan megfigyeljék, de még sem sikerül mindenről tudomást szerezniük. 

 

Megjegyzés:

 

Ebben az írásban nem kívánok én is új teóriákkal előállni Adolf Hitler halálával kapcsolatban. Mindössze csak azt az információt adom tovább, amit ebben a témában a Julian könyvekben találtam. A Személyes véleményem az, még ha sikerült is Adolf Hitlernek elmenekülnie, akkor sem az Antarktiszira, Neuschwabenland-ra menekült, mert ennek a bázisnak a történetéről az Arturoknak nagyon is konkrét információi vannak, amit egy következő fejezetben pontosan el is fogok mesélni.

Annyit azért már itt is röviden elmondhatok az, hogy Neuschwabenland-on az Arturok főhadiszállása van, vagyis ott, ha vannak is németek, nácik biztosan nincsenek, és soha nem is voltak ott második világháborús náci csapatok.

Hogy kik harcoltak és kik állították meg az Antarktiszon az időközben egyre népszerűbbé vált történelmi eseményben, 1947 elején az úgynevezett „Magasugrás hadművelet”, „High Jump” során az Illuminátusok által szervezett, állig felfegyverzett antarktiszi kutató USA flottát, és ezen belül 4.700 katonát, egy későbbi fejezetben szeretném pontosan elmesélni. 

Most pedig vegyük sorjában tovább a tényeket, melyek segíthetnek abban, hogy a második világháború végének a folyamatait tisztábban lássunk:

Joseph Goebbels-nek és a feleségének az öngyilkosságát, Heinrich Himmler és Hermann Göring elfogását, akik minden kétséget kizárólag röviddel letartóztatásuk után öngyilkosságot követtek el. Ezekhez még hozzá jönnek a nürnbergi tárgyalások és a tömeges kivégzések, valamint az évtizedekig elhúzódó börtönbüntetések.

Így például Rudolf Hesst, Hitler helyettesét szintén nem mentették meg náci repülő csészealjakon, hanem Nürnbergben bíróság elé állították és életfogytig tartó börtönre ítélték. 1987-ben halt meg a berlini Spandau börtönében.

Julian információi szerint azonban Rudolf Hesst angol ügynökök akasztották fel a börtönben egy kerti pavilonra - 40 -év fogságban eltöltött idő után - és Rudolf Hess öngyilkosságát csak megrendezték. (Az információ összecsengenek Rudolf Hess fia, Wolf Rüdriger Hess vallomásával is, aki akkoriban 18 éves volt).

Ezek a dolgok egyszerűen nem illeszkednek abba a képbe, hogy a náci birodalom és annak fontosabb vezetői túlélték volna a második világháborút, de abba a képbe sem, hogy lehetőségük lett volna a szövetségesek igazságszolgáltatása elől elmenekülni.

Volt néhány náci vezető, háborús bűnös, mint például többek között Dr. Josef Rudolf Mengele német SS-tiszt, az auschwitzi koncentrációs tábor orvosa, akinek a menekülés mégis sikerült. 1979. február 7-én a tengerben fürdött, szélütést kapott, majd meghalt. São Paulótól délre temették el Embu temetőjében, Wolfgang Gerhard néven.

Így tudott elmenekülni Otto Adolf Eichmann is, a német SS-főtiszt, SS-Obersturmbannführer (alezredes), a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt vezető tagja. A zsidó-deportálások egyik fő szervezője. A világháború után Argentínába szökött egy vatikáni útlevéllel. Argentínai bujkálása alatt izraeli ügynökök elrabolták és Izraelben bíróság elé állították: bűnösnek találták és 1962-ben kivégezték.

Ezekről a náci bűnözőkről és a menekülésük történetéről nagyon sok internet oldalon lehet olvasni. A legtöbb náci vezetőnek a menekülő útja valóban Argentínába vezetett. - Hogy miért éppen Argentínába, erről inkább majd egy picit később írnék.

 

Felmerül tehát itt egy újabb kérdés: ha a Náci repülő csészealj technológiáról azt állítják (mint ahogyan arról a nemzetiszocialista eszméket hirdető szerzők műveiben olvashatunk), hogy a második világháborút követő években a nácik már felkészültek a sorozatgyártásra, akkor miért nem zavarta ki már réges-régen Németországból a szövetségeket az antarktiszi Náci Szuperhatalom?

 – És itt most éppen egy újabb gyenge pontra tapint mindenki, aki választ szeretne kapni erre a kérdésre, mert a „hívők” csak ismételgetik újra és újra önmagukat, és azt mondogatják, hogy hamarosan, … hamarosan megtörténik, és meglátod, hogy megmondtam előre…

Elképesztő, hogy a „hívők” a már sokadszori sikertelen előrejelzések ellenére sem hajlandók belátni, hogy a második világháború náci csapatainak túlélőinek, az ő unokáiknak a repülő csészealjas inváziójában hinni nem érdemes.

Korábban említettem, hogy gondom van Corey Good hitelességével. Hát valóban van. Ennek az oka az állás foglalása miatt van, melyben pontosan ugyan az a narratíva ismerhető fel, mint a fent említett Harmadik Birodalom propagandistáinak:

Ugyan léteznek a bolygón nagyhatalmak, és itt elsősorban az USA-ra gondolok, ahol már az 50-es évek óta bizonyos magánvállalatok, melyek fasiszta alapelvekhez hasonló minták szerint működő föderációkba szerveződtek, és akik szupertitkos fekete projektek szellemében, szakadár csoportokat és hadseregeket hoztak létre a föld alatt. Ezeken a bázisokon többek között génmódosításokat és egyéb illegális kísérleteket hajtanak végre, mindezt többnyire az országot vezető politikusok tudta nélkül.

Ezek a csoportok az Illuminátusok irányítása és finanszírozása alatt állnak és emberiségellenes akciókat hajtanak végre napi szinten a bolygón és a bolygón kívül. Ezekről a vállalatokról és projektekről majd inkább a későbbi fejezetek keretében szeretnék írni.

 

Megjegyzés:

A Julian könyvek nem ismerhették például még személyesen a 2012 után nyilvánosság elé lépett Corey Goode informátort. Mert amit az Arturok a pendrive-on Julian-nek adtak, csak 2012-ig szolgál az emberiség történelmével kapcsolatos információkkal, amiknek alapján az általam oly sokszor emlegetett Julian a szerző, a könyveit megírta.

Corey Good

Nos, Good is egy olyan „bennfentes”, akiről korábban azt hittem, hogy rendben van, de felmerült a gyanúm, hogy Good is mindössze csak a fent említett program része.

Idézet egy interjúból:

Good:

„A legfélelmetesebb dolog ezzel kapcsolatban, hogy ha ez az információ nyilvánosságra kerül, a Szövetség néhány csoportjának minden oka meglesz rá, hogy egy teljes blokádot állítson fel – a helyzet hasonló lesz, mint a kubai rakétaválság idején volt – blokád alá veszik az Antarktisz egy bizonyos területét és kényszeríteni fogják ezeket a csoportokat, hogy mutassák meg, mit folyik ezeken a kutatás-fejlesztésre szolgáló bázisokon. A másik érdekes információ ezzel kapcsolatban, hogy erre a területre úgy hivatkoznak, hogy az részét képezi egy „antarktiszi 51-es körzetnek”. Ugyancsak van egy hatalmas egykori náci bázis, amit átkerült a katonai-ipari komplexumhoz, vagy mondjuk inkább úgy, hogy az árnyékkormányzathoz. És ezt az egykori náci bázist a titkos űrprogramok bejáratnak használták. Ez most az árnyékkormányzat egyik hatalmas űrkikötője. Arra használják, hogy egyfolytában ki-be repülgessenek a légkörbe. És e hajók közül sok ilyen űrállomásokon teljesít szolgálatot vagy azokon túl repülgetnek.”

Wilcock

„Egy korábbi epizódban fejtegettük már ezt, de most szeretném újra megkérdezni. Mi a taktikai vagy stratégiai jelentősége annak, hogy van egy nagy űrkikötő az Antarktiszon? Úgy tűnik, hogy ez egy eléggé kényelmetlen hely az utazgatáshoz.

Good:

Nos, igen, de a légkörből érkező elektromágnesesség és a gravitációs mezők sokkal kedvezőbbek, még annak ellenére is, hogy ők antigravitációs hajókat használnak. Sok esetben, amikor fellőnek egy rakétát, bizonyos okok miatt az egyenlítő közelében lövik fel őket. Ha egy rakás titkosított hajóval akarsz ki-be repülgetni rendszeres jelleggel – mint pl az 51-es körzetben, Nevadában vagy Arizonában – akkor ahhoz olyan helyet akarsz, amely felett teljes ellenőrzést gyakorolhatsz és távol esik a kíváncsiskodó szemektől.

Forrás:

http://kozmikuskozzetetel.blogspot.com/2017/01/kozmikus-kozzetetel-vii19.html

 

Érdemes erre a linkre is ránézni:

Corey Good: YouTube (Kattincs rám!)

Akárhogyan is van Good úgy tűnik szabadon jár-kel a bolygón és azt állít és mond 11-éve, amit csak akar. Phil Schneider bennfentest ugyanakkor 24 óra elteltével a nyilvánosságra lépése után holtan találták a hotelszobájában.

Good állításai nagyon izgalmasak és a személyisége is szimpatikus, hatalmas közönsége van, de vajon melyik oldalon áll valójában? Majd ez is kiderül.

 

Képzeljük csak el feltételesen a helyzetet

Képzeljük csak el feltételesen a helyzetet: ha a nácik 1945 után az ultra modern technológiájukkal bosszút álltak volna az 1945- ben elszenvedett vereségért és kiszabadítják a börtönökbe zárt hittestvéreiket, visszatérhettek volna az emigrációból a fővezérek és kiutasították volna a szövetségeseket Európából.

Már csupán csak a tény, hogy mindezidáig ez nem történt meg, jelentős kétséget támaszt a nácik által kontrollált antigravitációs, repülő csészealjas történetekkel szemben.

Előfordulnak bizonyos szerzők műveiben alkalmanként olyan érvekről szóló jelentések is, hogy a szövetségesek, de mindenekelőtt az Egyesült Államok a német népet és azon belül Németországot elsősorban azért szállta meg, hogy túszul ejtse arra az esetre, ha a náci Ultra Stark Birodalom, vagyis a Harmadik Birodalom a repülő antigravitációs technológiáival felelőtlenül egy Németországot felszabadító akcióba kezdene, az egyben Németország nukleáris megsemmisítését jelentené.

De számomra ez az érvelés sem hihető, és semmiképpen sem állja meg a helyét, mégpedig a következő okok miatt:

Nem lenne ugyanez az első gondolata egy létező náci Ultra Stark Birodalomnak, hogy a Szövetségeseket és az USA-t a teljes, nukleáris megsemmisítéssel fenyegetnék meg abban az esetben, ha nem távoznak Németországból és Európából? Mégis mi veszteni valójuk lehetne a náciknak, ha a felszínen élő emberiség egy nukleáris háború mellett dönt? Hiszen számukra ez még akár egy elfogadható és vonzó opció is lehetne.

A Vril energiával és fegyverekkel a birtokukban, még különösebb radioaktív károsodás nélkül is néhány pillanat alatt, mindössze egy kisebb repülő csészealj flotta bevetésével, letudnák rendezni a szövetséges ellenállást. Még arra sem maradna idejük a szövetségeseknek talán, hogy bármit is tegyenek ez ellen. Az antarktiszi és Dél-Amerikai Andok bunkerjeikben nyugodtan és biztonságosan végig nézhetnék a felszíni eseményeket anélkül, hogy bármi bajuk is származna az esetleges válaszreakcióktól.

Egyes szerzők szerint a náciknak ezen kívül még a Holdon és a Marson is vannak titkos létesítményeik. Következtetésképpen, ha a felszíni lakosság egy nukleáris háború következtében elpusztulna, vagy nagymértékben kihalna, újra tudnák éleszteni a földet a „mesterré vált fajuk” képességeinek birtokában. Ha ezt az alternatívát választanák a szövetségesek, akkor evvel csak megkönnyítenék a náciknak a dolgát, és lényegesen leegyszerűsítenék a náci eszmékre és ideológiákra épülő új világrend felállítását.

Ezt az értékelést is alátámasztja a náci vezetés viselkedése a második világháború vége felé. Bár a háborút kétségtelenül elveszítették, a veszteségektől függetlenül folytatták az elkeseredett harcukat. A németek millióit menthette volna meg egy idejében kialkudott kapituláció. Mindössze azért nem tették meg, hogy néhány hónappal meghosszabbítsák a náci vezetők életét?

Vagy valóban hittek abban, hogy a háború kimenetelét újra megfordító csodafegyverekkel kapcsolatos munkálatok még idejében befejeződnek?

Így vagy úgy; a német náci vezetésnek kétmillió halott némettel több vagy kevesebb nem számított. Ennek megfelelően nem reális azt feltételezni, hogy a náci vezetés a feltételezett morális és etikai kérdésekben száznyolcvan fokos fordulattal megváltozott.

Ezért a szövetségesek tisztában vannak avval, hogy egy nukleáris csapás Németországra kétségtelenül azonnal az Ultra Stark Birodalom ellencsapásával végződne. Következtetésképpen a Németországot a szövetségesek által túszul tartó elmélet nem több a puszta naiv képzelgésnél.

A másik fontos szempont pedig: természetes, hogy a nacionalizmust istenítő szerzők a műveikben a náci technológiák határtalan fölényét dicsérik. Ezeknél a szerzőknél, akik a náci ideológiákat magukhoz közelinek érzik, ez a szélsőséges viselkedés véleményem szerint egyáltalán nem meglepő, mert a vágyakozás a legtöbb esetben a gondolatok szülőatyja.

Próbáljunk meg legalább egyszer objektíven, ideológiák nélkül, megvizsgálni és összegezni a német technológiai fejlődést a XX. század elején.

 

Íme néhány példa:

 

Kezdjük a vizsgálatunkat néhány alapvető gondolattal: A XX. század első felének újításai nagyrészt Németországból, vagy német nyelvű országokból származnak. Még ma is az érvényben lévő fizikai alapelméleteket, a kvantummechanikát és a relativitáselméletet a németek és az osztrákok találták fel. A német nyelv volt a tudományos nyelv. Bárki, aki ebben a tekintetben szeretett volna mondani valamit a világnak, ezt a német költők és gondolkodók nyelvén kellett megtennie.

 

Azonban a fent említett tények nem szabad, hogy eltorzítsák azt az igazságot, hogy a szövetségesek főleg Nagy-Britanniában és az Amerikai Egyesült Államokban a technológiai fejlesztések terén csak néhány évre maradtak el a németek mögött. Eltekintve a rakétatechnológiától, ami akkoriban talán néhány évtized elmaradást is mutatott, de ennek valóságalapja egészen egyszerűen bizonyítható.

Vegyük első példának tehát egyszerűen a repülőgép- és rakétagyártást: Hogy az Angliáért vívott repülőgépcsaták esetében az Me 109 vagy a Spitfire volt az effektívebb harcigép, azt egy nagyon hosszú beszélgetés után sem biztos, hogy sikerülne objektíven eldönteni, és ez egy olyan elhúzódó vita lehetne, amit én nem is szeretnék ezen a blogon folytatni.

Nyilvánvaló azonban, hogy ezek a gépek nagyjából azonosak voltak. Mindössze csak a háború végén mutatott Németország egyértelmű fölényt a szövetségesekkel szemben a repülőgép gyártásban, amikor hadrendbe állította az Messerschmitt Me 262-t, a világ első, sorozatban gyártott gázturbinás sugárhajtóműves vadászrepülőgépét (Schwalbe) és vadászbombázóját (Sturmvogel), ami az első olyan széria volt, aminek sokáig nem volt párja akkoriban a világon.

 

(Csak zárójelben jegyzem meg, én nem szeretem a fegyvereket, ha rajtam múlna nem léteznének a világban, de a véleményem az, hogy ez a kiváló vadászrepülőgép a náci vezetés hozzá nem értése miatt, és elsősorban Hitler parancsára, mint vadászbombázó lett a hadrendbe állítva, ami a repülőgép effektivitását nagyban csökkentette és a bevetések hatékonyságát erősen gyengítette.)

Az angolok a háború alatti bevetéseik során alkalmazták még néha a Gloster Meteor-t, bizonyos speciális hadműveleteik során, mint például a V1 robotrepülők elhárításához, mely a kutatásaim szerint az Me 262-nél lényegesen fejlettebb kétmotoros vadászrepülő volt ugyan, de ez a különbség sem indokolta, hogy Németország ne lett volna évtizedekkel előnyben a szövetségesekhez képest a rakétafejlesztéseik során. 

(V–1 Vergeltungswaffe–1, magyarul: megtorlófegyver–1; lüktető sugárhajtóművel felszerelt német, pilóta nélküli repülőeszköz volt, ami a mai robotrepülőgépek elődjének tekinthető.)

A páncél fejlesztésekben a szovjetek azonban kezdetben még fejlettebnek is bizonyultak a németeknél. A T-34 harckocsi fejlettebb volt bármelyik német modellnél – egészen addig legalábbis, amíg a Tigris a németek részéről hadrendbe nem lett állítva, ami aztán egyértelműen valamennyi szovjet harckocsi modellnél fejlettebb volt. Ugyanakkor az egyetlen hátrányának az bizonyult, hogy a németek képtelenek voltak Tigriseket olyan mennyiségben előállítani, mint a szovjetek T-34-eseket. Összefoglalva elmondható, hogy a szovjetek koncepciója effektívebbnek bizonyult a harckocsi gyártásban, mint a németeké, legalábbis, az erőviszonyok tekintetében. Ebből kifolyólag a Vörös Hadsereg összességében fölénybe került a német csapatokkal szemben, és hatékonyabban tudott harcolni.

De miért is mutattam be mindezt röviden, és hová szeretnék az elemzéseim során megérkezni?

Hát arról van szó, hogy a fent említett szerzők az általuk idézgetett írásokban azt állítják, hogy a náci Németországnak sikerült kifejleszteniük a háború végére a repülő csészealj technológiájukat, és hogy ezek a szerkezetek nem csak néhány pillanat alatt a hangsebesség többszörösére voltak képesek, hanem bizonyos mértékig az űrben és a tenger alatt is alkalmasak voltak különböző feladatokat elvégezni, ami olyan előnyökhöz juttatta a németeket, amire a szövetségesek még a mai napig sem képesek – legalábbis nem a nyilvános közönség számára – de a nyilvánosságra hozott adatok és a valós helyzet ma is másképpen néz ki, akárcsak anno, de erről is inkább egy másik fejezetben mesélnék.

Nos, visszatérve az eredeti mondandómhoz, ezek a több mint száz évnyi különbséget is meghaladó hirtelen technikai fejlesztések, melyeket már több, mint hetven évvel ezelőtt sikerült a kiváló német tudósoknak, még hozzá kizárólag a saját erejükből összehozni, nem tűnnek reálisnak.  (Arra a mítoszra pedig, hogy a Német Birodalom földönkívüli segítséget kapott a fejlesztésekhez, még külön szeretnék visszatérni). 

 

Megjegyzés:

 

A valós tények és technikai fejlesztések, az antigravitációs vril-folyamatokon alapuló vril- repülő szerkezetek létezése ma már számomra is, de az Arturok számára már nagyon régen, teljesen világosak. Szeretném nektek az elkövetkezendő fejezetekben ezeknek a szerkezeteknek a történetét, a működésüket és a vril-folyamatok fizikai alapelveit bemutatni.

 

A fizikai leírása és megértése ezeknek a vril-folyamatoknak fizikai előtanulmányok nélkül nem könnyű, de igyekezni fogok a későbbiekben a lehető legegyszerűbb módon leírni. Úgy érzem, ha ez Julian-nak fontos volt a könyveiben, akkor még ha nehéz téma is, megpróbálom a könyvekben leírt tudást átadni. Egyelőre csak pár mondat:

Ez a technológia megköveteli az úgynevezett kvantum koherenciát; a nagyszámú barionok jelenlétét. Még ma sem, hetven évvel később a második világháború után sem sikerül ezt az állapotot létre hozni – legalábbis a Szent Grálban őrzött adatok és információk nélkül.

(A szokásos barionok három kvarkból álló részecskék. Közéjük tartoznak a proton és a neutron – együttes nevükön nukleonok –, valamint az összes többi nehezebb barion – a hiperonok.)

 

Julian von Salomon rövid részlet:

 

„Pontosan ezeknek a tényeknek köszönhetően, amikor még kezdetben a kutatásaimat ebben az irányban végeztem, és még jóval azelőtt mielőtt a beavatást az Alderaan- Pendrive-on a nagyapámtól megkaptam, egy feltételezett nacionalista Harmadik Birodalom által kifejlesztett, antigravitációs hajtóművek technológiáján alapuló, szuper ultra erős Harmadik Birodalom, az elejétől fogva számomra elképzelhetetlen volt.”

 

Mi is volt valójában Julien szerint?

 

Az állítólagos szuper ultra erős Harmadik Birodalom elméletektől eltekintve, a fent említett szerzők, meglepően sok ponton tett megállapításai mégis igazak.

A második világháború alatt ugyanis valóban lezajlott egy kitelepedési mozgalom a Német Birodalomból.

Azonban itt nem bizonyos csapatkivonásokról és egy másik helyen csapatösszevonásokról volt szó. Hanem az egész Vril-Társaságnak, a hozzájuk tartozó laboratóriumoknak és termelési létesítmények, valamint az ott dolgozó embereknek, mint Julian nagyapja és Willy Ley elköltöztetése történt. 

A Vril-Társaság viszont sohasem működött együtt a nácikkal. Az erről szóló hírek szerzői elsősorban a Neo Nácik vágyakozásaiból születtek, másodsorban az Illuminátusok különböző akciói segítették ezeknek a híreknek az elterjedését.

Végül megemlíthető még a Ralf Ettl és Norbert Jürgen-Ratthofer által kitalált legenda a földönkívüliekről, akik állítólag a nemzetiszocialistákat támogatták és az Aldebrán csillagrendszerből valók voltak.

A film megtekinthető itt! 

Megjegyzés a film szerzőihez:

(Úgy látszik a munkájuk ezeknek a földönkívülieknek nem volt elég effektív, mint ahogy nem volt sikeres sem).

Ezeknek a fent említett szerzőknek a beszámolói szerint a Vril-Társaság a Thule-Társaság berkeiből vált ki, akik ezoterikus tanulmányokat és kísérleteket végeztek.

Hogy teljesen világosan ki legyen végre az igazság mondva: a természettudományokkal foglalkozó Vril-Társaság számára a Thule – Társaság tagjai nem voltak mások, mint szektába tömörült babonás pszichopaták gyülekezete.

Érdekességként érdemes megemlíteni, hogy Ralf Ettl és Norbert Jürgen-Ratthofer kijelentéseit csak meg kell fordítani és máris közelebb kerül az ember az igazságokhoz.

Ráadásul azt állítják a szerzők, hogy a repülő csészealj technológiát és a teljes szerkezeti leírást a Vril-Társaság médiumokon keresztül kapta meg az Alderaanoktól. Ez a kommunikáció pedig bizonyos hosszúhajú és mediális tehetséggel megáldott gyönyörű lányoknak köszönhető-, valamint, hogy köze van a meditáló képesség ezen nőknek a hajhosszához.

Julien ezen a ponton a könyvében így fejezi be ezt a témát: „Kérem, nézzék el nekem, ha nem vagyok képes kommentálni mindenféle butaságot.”

Végül is ez az ezoterikus/varázslatos kommunikáció a szerzők szerint tehát válaszokat adott a kérdésekre, és arra, hogy kinek köszönhető ez a hihetetlen technikai fejlődés a propeller motoroktól az űrutazásra alkalmas, hihetetlen teljesítményű antigravitációs hajtóművekig.

Az Alderaan földönkívüli társadalom létezésére vonatkozó állítások ugyan még további kérdéseket vetnek fel. Valójában azonban nincsen semmi sem elmagyarázva, és a dolgok csak komplikáltabbakká váltak, ami minden esetben ismertetőjele annak, hogy az elmélet hibás.

Milyen motivációk húzódnak meg ezeknek a földönkívülieknek a tetteiben, amikor a Földön zajló eseményekbe avatkoznak, ráadásul, ha ezt a Harmadik Birodalom megsegítésére teszik?

Aztán felmerül a következő kérdés is, hogy miért engedélyezték a Harmadik Birodalom összeomlását. Miért nem űzik ki a jelenlegi politikusokat az országból?

Az Egyház bizonyára így, vagy ehhez hasonlóan válaszolna ezekre a kérdésekre:

„Isten útjai kifürkészhetetlenek” ….

- Talán igen, talán pontosan ebből az okból kifolyólag tették azt, amit tettek az Aldebrániak. Ez azonban arra enged következtetni, hogy a szerzők talán valahol már hallották, de félreértelmezték a háttérben meghúzódó okokat, és már nem biztosak a dolgukban, különben ezt is leírták volna.

Ez utóbbi meg azt sugallja, hogy a tudásuk nem írott anyagból származik, ezért feltételezhető, hogy valahol hallottak ezekről, de ahogy érvelnek a szerzők, mindenképpen érzékelhető, hogy nincs tapasztalatuk az analitikus gondolkozásban sem, és hogy a természettudományok terén is képzetlen írók-, talán ez a gyökere a hókuszpókuszokra felépített történetüknek.

A lejáratása ennek a témának és ezáltal az elrejtése is az igazságoknak, természetesen megint az Illuminátusoknak az érdeke.

Azonban itt meg kell állnom egy pillanatra, mert azt kell, hogy gondoljam a tények alapján, hogy ezúttal minden bizonnyal a Vril-Társaságnak is évekig a ködösítés volt az érdeke.

Itt ugyanis nagyon is felmerült már régen a gyanúm, hogy a Vril-témát mind a két félnek, ha különböző okokból is, de érdeke volt legalábbis 2012-ig eltitkolni a nagyközönség elől.

Miért van az, hogy nekünk egyszerű embereknek, mind a két ellenséges fél engedi, hogy a különböző médiákon keresztül nevetséges és féligazságokon alapuló történetek keringjenek? - Mert ez történik ebben a témában már évtizedek óta.

Azt gondolom, hogy azért, hogy így az elménkben a „Vril téma” egy nevetséges káoszt teremtsen, és végre saját magunk is kitöröljük az emlékét örökre a hétköznapjainkból…

De mi változott, hogy Julian megosztotta velünk az Arturok álláspontját?

A Virl-Társaság tényeken igazolható története megy tovább.

 

Folytatás hamarosan

Szeretettel és tisztelettel ZI.U.SUD.RA

Élő telegram kapcsolat:  UFO.hu kattits rám!

YouTube Csatorna ZI.U.SUD.RA